Ugrás a tartalomra
x

Ahol még mindig csípi az emberek szemét egy ártalmatlan mesekönyv

2004-ben jelent meg az And Tango Makes Three című, igaz történetet feldolgozó, kisgyerekeknek szóló mesekönyv, amit még ma is támadnak az állítólagos családellenessége miatt, és hasonló indulatokat váltott ki, mint a Magyarországon nemrég megjelent Meseország mindenkié.

2006 egészen más világ volt az Egyesült Államok popkultúrája. Kezdjük azzal, hogy az elnök George W. Bush volt. Az év legnézettebb filmje A Karib-tenger kalózai második része volt, akkoriban a népszerűsége újabb csúcsát élvező Johnny Depp-pel. Az emberek valami miatt megőrültek ezért a számért, én pedig áldanám azt a világot, amikor soha többet nem kell hallgatnom. 

És valami miatt egyes államok túlbuzgó szülei azzal voltak elfoglalva, hogy eltávolítsanak az ország könyvtáraiból egy nagyon aranyos mesekönyvet. 

Egy mesekönyvet, ami egy minden elemében megtörtént esetet dolgozott fel: Manhattan közepén, a Central Park állatkertjében élt két állszíjas pingvin Silo és Roy, amik annak mutatták minden jelét, hogy ők egy párnak tekintik magukat, és minden áron szeretnének kikelteni egy tojást. Ez problémába ütközött, mert mindkét állat hím volt. A gondozójuk viszont észrevette a viselkedésükön, hogy mit szeretnének annyira, és egy amúgy felesleges pingvintojást a fészkükbe tett, onnantól pedig 34 napig kotlottak rajta, amíg meg nem született Tango, akit együtt neveltek fel. 

Silo, Roy és Tango történetéből cikket írt a New York Times, a cikk pedig az érzelmi szívmasszázs mellett az állatvilágban felbukkanó homoszexualitás különböző példáit vizsgálta. Megemlítette, hogy nem ezek a pingvinek az egyetlenek New York városában sem, amik egynemű párként élnek, közösen neveltek fiókát, és egymással próbáltak párzani. Miközben a fogságban tartott állatok boldogan élhettek együtt, az amerikai társadalom nagyjából ott tartott, hogy egyes államokban külön törvénymódosítások kellett beterjeszteni annak érdekében, hogy a melegeket ne diszkriminálják a munkahelyeken. Ebben az időszakban Spanyolországban már házasodhattak azonos neműek, Németországban örökbe is fogadhattak.

És ebben a hangulatban született Silo és Roy sztorijából az And Tango Makes Three című, nagyjából 5 perc alatt el- és felolvasható mesekönyv, gyönyörű rajzokkal, egyenes és érthető mondatokkal, ami még évekkel később is a legtöbb panaszt érő kiadvány volt az Egyesült Államok könyvtáraiban.

A cím több angolszász szófordulatra utal, az „it takes two to tango” szó szerint azt jelenti, hogy két ember kell a tangózáshoz, a magyar megfelelője talán a „kettőn áll a vásár”. Szóval ha Magyarországon készült volna a könyv, akkor nagy valószínűséggel Vásárnak hívnák a fiókát, ami nem annyira vagány név, mint a Tango. A másik szófordulat a „you and me and the devil makes three”, azaz „te meg én és az ördög, így vagyunk hárman”, aminek semmiképpen sem a Bajor Imre-féle Én, a Gyula meg az Ottó a magyar változata. Ez a kifejezés arra utal, hogy két ember valami csibészségre készül.

A könyvet egy pár írta: Peter Parnell drámaíró és Justin Richardson pszichiáter. Az előbbi dolgozott Az elnök emberei sorozat első két évadán, Richardson többek között az amerikai Terápia szakértője volt. Ez volt az első gyerekkönyvük.

A Guardiannek elmondták, hogy az ötlet akkor jött, amikor egyikőjük elkezdte a másiknak hangosan felolvasni az eredeti New York Times-cikket, és pontosan olyannak tűnt, mint egy mese a gyerekkorukból, szokatlan főhősökkel, akiknek sikerül megugraniuk egy akadályt és elérni a céljukat. Mindketten tudták, hogy sokkal megosztóbb lehet a mesekönyvük az átlagnál, ezért megtettek mindent, hogy a lehető legpontosabbak legyenek. 

Többször is elmentek az állatkertbe, hogy a részletek a helyükön legyenek, és ne csak másodkézből ismerjék a történetet. Szándékosan kerülték azt a megoldást, hogy az állatoknak emberi jellemzőket adjanak, tudatosan nem ismerjük a pingvinek gondolatait és érzéseit, csak a cselekedeteiket látjuk. Richardson kifejtette, hogy a könyv azzal a szándékkal jött létre, hogy segítsenek válaszokat adni a szülők kezébe. A pszichiáter professzor szerint a szülők jelentős része a homoszexualitásról tud a legnehezebben beszélgetni a gyerekeivel, annak ellenére, hogy már egyre gyakoribb (az Egyesült Államokban), hogy egy osztálytársnak két apukája lehet.

A cikk folytatása itt olvasható.