Kutatás: Mindennapos a transz embereket érő diszkrimináció a munkahelyeken

Jaimie Wilson
 

Kutatás: Mindennapos a transz embereket érő diszkrimináció a munkahelyeken

A kirekesztés arcai: A transz emberek foglalkoztatási és munkahelyi hátrányos megkülönböztetése címmel jelent meg  a Háttér Társaság legújabb kutatási jelentése, amely egy kérdőíves felmérés eredményei mellett 13 transz emberrel készült interjút is tartalmaz. A kiadvány kapcsán 2018. március 8-án 18-tól 20 óráig beszélgetést szervezünk a Bem moziban. Vendégeink: a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma, a GE Global Operations, a Vodafone Hungary és a Prizma közösség képviselői, valamint a kutatásban részt vevő érintettek.

 

A munkahely a találkozások közege: az LMBTQI emberek és a velük együtt dolgozó heteroszexuális illetve cisznemű emberek egyik legfontosabb találkozási felülete. A Háttér Társaság „Történetek az adatok mögött: diszkrimináció a foglalkoztatás területén” címmel valósított meg egy kutatási projektet 2015-2016-ban. Ennek keretében feltérképeztük az LMBTQI emberek foglalkoztatási hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos problémákat, és ismertettük, hogyan lehetséges egy befogadó, az LMBTQI embereket a társadalom teljes értékű részének tekintő közeget megteremteni a munkahelyeken.

A kutatáshoz kapcsolódó kérdőív kitöltésébe 358 LMBTQI személy kezdett, közülük 18 transzszexuális (nemét hivatalosan megváltoztató vagy ezt tervező) és további 27 egyéb transznemű személy.* Az eredményekből látható, hogy a transz munkavállalókat LMB társaikhoz képest sokkal nagyobb arányban éri hátrányos megkülönböztetés:

• Míg az LMB válaszadók 78%-a válaszolta azt, hogy rendszeresen végez fizetett munkát, ez a transzszexuális válaszadóknak csak 50%-ára, az egyéb transzneműeknek pedig 44%-ára igaz.

• A transznemű válaszadók körében jóval magasabb azok aránya, akik az elmúlt 5 évben (transzszexuálisok: 33%, egyéb transzneműek: 30%) több mint három hónapon át munkanélküliek voltak, mint az LMB válaszadók körében (15%).

• Szintén nagy eltérés, hogy az LMB válaszadók 9%-a jelezte, hogy a munkahelyén tapasztalt homo- és/vagy transzfóbia miatt más területen kezdett el dolgozni, mint korábban, ám ez az arány az egyéb transznemű válaszadók esetében 21%, a transzszexuális válaszadók körében 69%.

• Sokkal több transznemű válaszadóval fordult elő, hogy LMBTQI volta miatt elküldték az állásából (transzszexuális válaszadók esetén 43, egyéb transznemű válaszadók esetén 11%), mint a teljes LMBTQI mintában (5%), és a munkahelyüket legalább egyszer otthagyni kényszerülők aránya is 63% a transzszexuális válaszadók, 16% az egyéb transzneműek között, míg 9% az összes válaszadó körében.

• A transzszexuális válaszadók körében nagyon sokszor előfordult, hogy felettesük vagy munkatársuk megkérdezésük nélkül informált másokat transz státuszukról (44%); hogy a munkahelyükön szándékosan és következetesen a korábbi nevükön szólították őket (40%); hogy zavaró módon kérdezősködtek a státuszukról, műtéteikről (53%); hogy a tranzícióhoz kapcsolódóan munkahelyet váltottak, hogy új munkahelyükön ne tudjanak transz státuszukról (58%).

• A kérdőívet kitöltők közül egyetlen válaszadó sem számolt be róla, hogy felettesétől vagy a munkahelyén dolgozó személyzeti/HR-munkatárstól segítséget kapott volna, hogy a munkatársai megfelelően álljanak hozzá.

 

A kutatás során transz munkavállalókkal készített interjúinkat most külön is közöljük. Interjúalanyaink feltárják a transz emberek iskolai és pályaválasztással kapcsolatos tapasztalatait, a munkahelyi elutasítás megjelenési formáit, a transz munkavállalók előtt álló kihívásokat és azt is, hogy mindezekkel szembenézve milyen megoldásokat találnak, hogyan boldogulnak a munkahelyükön.

Folyamatosan az volt az érzésem, hogy félelemben tartanak, úgyhogy onnan nagyon gyorsan önként eljöttem, felmondtam.

Gábor 40 körüli raktárvezető-helyettes, akinek a munkáját mindig elismerik, mégis volt, hogy transz volna miatt kellett munkahelyet váltania.

A külföldi partnerekkel való találkozókon én is részt veszek. Ha magyar partner jön, be sem hívnak az irodába.

Júlia diákként üzletekben dolgozott eladóként, ma junior fejlesztő, de  transz státuszáról nem beszél, mert fél, hogy akkor elbocsátanák, így rengeteget túlórázik “kompenzációként”. Kamill a tervezett tranzíciója miatt nem keres munkahelyet, úgy látja, jelen helyzetében kizárólag magánvállalkozóként boldogulhat. Veronikát a középiskolában kiközösítették és bántalmazták a társai, tranzíciója után pedig alig tudta megszerezni a végzettségét igazoló iskolai bizonyítványait: ő is magánvállalkozóként dolgozó hardvertechnikus.

Ezért már az is komoly nehézség számomra, hogy át kell adnom a személyimet, mert tudom, hogy egyből ítélkeznek.

Leon egy gyárban dolgozik és évekbe telt, amíg a munkatársai elfogadták. Éva nyugállományú katonatiszt, aki hosszú idő után fogadta és fogadtatta el magát a környezetével. Ármin egyetemi hallgató, aki több mint egy éve vár új papírjaira. Zsuzsa művésznek készül. Norbert grafikus, akit a családja nem fogadott el -- ma már az Egyesült Királyságban él. Elek technikus; egy német cégnél dolgozott, majd Németországba költözött. Anna fiatal szoftverfejlesztő, aki éveket töltött azzal, hogy nemi identitását elfogadja. Máté és Ádám pedig két energikus fiatal, akik utat keresnek ahhoz, hogy tapasztalataikat írásban, illetve munkájuk során is kifejezhessék, és akik olyan közegben dolgoznak, ahol a munkatársaik is támogatják őket.

Nem véghezvihető, hogy évekig nem beszélek a magánéletemről. Vagy ha beszélek, akkor kirekesztenek.

Bízunk benne hogy 13 interjúalanyunk története segít megérteni, átérezni a transz munkavállalók ellőtt álló nehézségeket, hogy az előítéletekből fakadó akadályok eltűnjenek, és a munka világa mentes legyen az előítéletes attitűdöktől, a hátrányos megkülönböztetéstől.

Megnyugtató, hogy tudom, hogy amikor végre hivatalosan megváltozik a nevem, a munkahelyemen nem fognak rosszul reagálni.

 

 

* A kutatás szempontjából transzszexuálisnak tekintettük azokat az embereket, akik jogi nemük megváltoztatását kérték, vagy a jövőben azt tervezik. Egyéb transznemű személynek tekintettük azokat, akik a transz gyűjtőfogalom alá tartozó más módon határozták meg magukat, pl. transznemű, dzsenderqueer, dzsenderfluid, nembináris.

 

Kiadja: Háttér Társaság

Read: